Gyakran ismételt kérdések
Mi a European Business Wallet?
Digitális azonosító pénztárca, amelyet az Európai Bizottság szervezetek, vállalatok, egyéni vállalkozók és közszférabeli szervek számára javasolt, nem pedig magánszemélyek számára. Lehetővé tenné számukra, hogy azonosítsák magukat, dokumentumokat írjanak alá és pecsételjenek le, valamint ellenőrzött igazolásokat cseréljenek partnerekkel és hatóságokkal az egész EU-ban. [1]
Törvény ez már?
Nem. A COM(2025) 838 a Bizottság javaslata, nem elfogadott törvény. Az EU rendes jogalkotási eljárásán halad keresztül: a Parlament illetékes bizottsága 2026. szeptember 10-én megszavazta a tárgyalások megkezdését, amit a plenáris ülés 2026. október 7-én megerősített, a Tanács pedig elfogadta saját tárgyalási álláspontját, de mindkét intézmény még módosíthatja a szöveget annak elfogadása előtt. [4] [6]
Mikor lépne hatályba?
A vállalkozásomnak használnia kellene egyet?
Nem. A javaslat szerint a Business Wallet használata önkéntes maradna a vállalkozások számára. A Wallet elfogadásának kötelezettsége a közszféra szerveit terheli, nem a vállalkozásokat, hogy rendelkezzenek eggyel. [1]
A közszféra szerveinek el kellene fogadniuk?
Igen. A javaslat kötelezné a közszféra szerveit, hogy fogadják el a Wallet-et azonosítás, hitelesítés, dokumentumbenyújtás és értesítések céljára. [1]
Miben különbözik az EUDI Wallettől?
Az EU Digital Identity Walletet az eIDAS2 természetes és jogi személyek számára egyaránt létrehozta, és a birtokos saját személyazonosító adatait és attribútumokra vonatkozó elektronikus igazolásait hordozza. A COM(2025) 838 úgy módosítaná az eIDAS rendelet 5a. cikkének (1) bekezdését, hogy a tárca biztosítására vonatkozó kötelezettség csak természetes személyekre terjedjen ki. [8] [1]
A Business Wallet egy különálló, kifejezetten gazdasági szereplők és közszférabeli szervek számára szolgáló eszköz, és ebbe a kategóriába a vállalatok, a közszférabeli szervek, az egyéni vállalkozók és az önfoglalkoztatók is beletartoznak. Az egyéni vállalkozók és az önfoglalkoztatók a saját EU Digital Identity Walletjüket is használhatnák a Business Walletek számára kínált bizalmi szolgáltatások, például a biztonságos kommunikációs csatorna eléréséhez, anélkül hogy teljes Business Walletet szereznének be. [1]
A "szervezeti tárca" ugyanaz?
A hétköznapi használatban igen. Az "üzleti tárca", a "szervezeti tárca", a "céges tárca" és az "enterprise wallet" mind olyan tárcát ír le, amelyet szervezet és nem személy birtokol, és az emberek felváltva használják őket.
Az a kifejezés, amely nem szinonima, az EU Digital Identity Wallet, amelyet az eIDAS2 természetes és jogi személyek számára egyaránt hozott létre, és amelynek kötelező kibocsátását a COM(2025) 838 a természetes személyekre szűkítené. [8] [1]
Mennyit takarítana meg?
Ki biztosítaná a pénztárcákat?
Bármely, az Unióban letelepedett szervezet, amely bejelenti szándékát egy nemzeti felügyeleti szervnek, és megfelel a követelményeknek. A javaslat előzetes engedélyezés helyett bejelentési eljárást alkalmaz, a meglévő eIDAS-felügyeleti szervek pedig utólagos felügyeletet gyakorolnak a szolgáltatók felett. [1]
A Tanács általános megközelítése ezt a bejelentést engedélykérelemre cserélné, és a felülvizsgálatot 60 napra hosszabbítaná, így az, hogy ki nyújthat pénztárcát, a tárgyalásokon még nyitott kérdések egyike. [13]
Hol olvashatom el a javaslatot?
Elolvashatja magát a javaslatot, vagy nyomon követheti annak előrehaladását a Parlament Jogalkotási Figyelőjén keresztül. [1] [4]
Készített a Bizottság hatásvizsgálatot?
Formálisat nem. A Bizottság eltérést engedélyezett a hatásvizsgálat alól, mert a Business Walletek közvetlenül arra a szakpolitikai választásra épülnek, amelyet 2021-ben már értékelt az Európai Digitális Identitás Keretrendszer kapcsán. [1]
Ehelyett egy szolgálati munkadokumentum, az SWD(2025) 837, részletesen elemzi a problémát, a szakpolitikai alternatívát, valamint annak várható költségeit és hasznait. [12]
Kerülne bármibe egy vállalkozásnak?
Használhatnák EU-n kívüli vállalkozások is?
Igen, a javaslat rendelkezik erről. A nemzetközi vonatkozásokról szóló fejezete lehetővé tenné, hogy egy szolgáltató European Business Walletet bocsásson ki harmadik országban letelepedett gazdasági szereplő részére, miután a szereplő megkapta a Wallet tulajdonosának azonosító adatait és egyedi azonosítóját, személyazonosságát pedig az eIDAS szerinti módszerekkel ellenőrizték. [1]
Szereplőnként egyetlen Wallet-azonosság lenne. Egy szereplő csak egy készlet azonosító adatot igényelhetne, a szolgáltató bejelentené a kérelmet a felügyeleti szervének, a tagállamok pedig együttműködnének annak érdekében, hogy az Unión kívül letelepedett szereplő ne kapjon kettőt. [1]
A keret fordított irányban is működne: a Bizottság egyenértékűként ismerhetne el harmadik országokban kínált business walleteket vagy akár teljes kereteket, feltéve hogy átjárhatók az eIDAS bizalmi kerettel, és támogatják legalább az azonosítást, a hitelesítést és az elektronikus attribútumtanúsítványok cseréjét. Maguknak a tárcaszolgáltatóknak továbbra is az Unióban kellene letelepedniük. [1]
Hogyan viszonyulna az Once-Only Technical Systemhez és a Single Digital Gatewayhez?
A Single Digital Gatewayt, az egységes digitális kaput az (EU) 2018/1724 rendelet hozta létre, amely egy technikai rendszerről is rendelkezik a bizonyítékok illetékes hatóságok közötti automatizált, határokon átnyúló cseréjére. Ez a rendszer az egyszeri adatszolgáltatás elvét alkalmazza: egy vállalkozásnak nem kellene ugyanazokat az adatokat kétszer benyújtania a hatóságoknak. [14]
A javaslat a Business Walletet e rendszer kiegészítőjének tekinti, nem pedig a helyettesítőjének. Kimondja, hogy a rendelet nem érintené a jogi személyek azon jogát, hogy az információkat csak egyszer nyújtsák be, és hogy a gazdasági szereplőnek képesnek kell lennie arra, hogy az Once-Only Technical Systemen keresztül lekért bizonyítékokat a Walletjében tartsa és továbbítsa, és azokat összekapcsolja azzal, amit a Wallet már tartalmaz. [1]
Az általa húzott határvonal arról szól, ki kivel cserél adatot. Az Once-Only Technical System a közszférabeli szervek közötti cseréket fedi le, míg a Business Wallet a közszférabeli szervek és a gazdasági szereplők közötti, valamint a gazdasági szereplők egymás közötti cseréit fedné le. [1]
Mi a helyzet a vállalkozás nevében eljáró munkavállalók személyes adataival?
A Business Wallet a szervezeté lenne, nem azé a személyé, aki kezeli. A javaslat a meghatalmazott képviselőt olyan természetes vagy jogi személyként határozza meg, aki a Wallet tulajdonosa nevében jár el a tulajdonos által adott felhatalmazás alapján, a Wallet felületét pedig olyan összetevőként, amely a tulajdonos nevében eljáró felhasználókkal lép kapcsolatba. [1]
Ahol személyes adatok érintettek, az általános adatvédelmi jog változatlanul alkalmazandó. A javaslat kimondja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet a szerinte végzett minden személyesadat-kezelésre alkalmazandó, és hogy az európai digitális címtár, amely gazdasági szereplők személyes adatait tartalmazná, az adattakarékosságra és a célhoz kötöttségre épülne, beépített és alapértelmezett adatvédelemmel, valamint adott esetben álnevesítéssel. [1]
A szelektív közzététel további biztosítékként jelenik meg. A javaslat az európai digitális személyazonossági keretből veszi át, és úgy írja le, mint ami lehetővé teszi a Wallet felhasználóinak, hogy szabályozzák a más Wallet-tulajdonosokkal és az igénybe vevő felekkel közölt adatok típusát és mennyiségét. [1]