A Tanács álláspontja
Mit változtatott a Tanács a European Business Wallet-javaslaton
A Tanács szövege
A Tanács sajtóközleménye általános megközelítésként a Tanács ST 7659/26 számú dokumentumára hivatkozik, amely a ciprusi elnökség 2026. május 22-i feljegyzése az Állandó Képviselők Bizottsága részére. Melléklete a teljes rendeletet tartalmazza, a bizottsági javaslathoz képest tett kiegészítéseket félkövér betűvel, a törléseket áthúzással jelölve.[6][13]
Az alábbi táblázat az érdemi változásokat tartalmazza. Nem tér ki az elnökség által szintén végrehajtott szerkesztési jellegű módosításokra, például a pontosított megfogalmazásra és az átszámozott kereszthivatkozásokra, és nem foglalkozik a preambulumbekezdésekkel és a melléklettel.[13]
A Tanács saját összefoglalója
Sajtóközleményében a Tanács öt változást emelt ki:
- Interoperabilitás: a pénztárcáknak ki kellene egészíteniük, nem pedig felváltaniuk a meglévő nemzeti, vállalkozások közötti és vállalkozások és kormányzat közötti rendszereket.[6]
- Egyenértékűség: a pénztárcán keresztül végzett cselekmények megőrzik papíralapú megfelelőikkel való jogi egyenértékűségüket, de a nemzeti közigazgatási és eljárási követelmények továbbra is alkalmazandók.[6]
- Megbízások: a jogosultsági rendszer nem kívánja érinteni a nemzeti vagy uniós jog szerinti meghatalmazásokat és jogi megbízásokat.[6]
- Szolgáltatók: magasabb küszöb a pénztárcát nyújtó szolgáltatóvá váláshoz, végrehajtási jogi aktusok a kérelmezők által benyújtandó dokumentációról, valamint erősebb szerep a nemzeti felügyeleti szerveknek, ha egy szolgáltató rendszerszinten nem felel meg a követelményeknek.[6]
- Határidők: a felügyeleti szerveknek 30 helyett legfeljebb 60 nap állna rendelkezésére a szolgáltatói kérelmek felülvizsgálatára, a határidők pedig csoportosítva és egyszerűsítve.[6]
Hatály és joghatás
| Cikk | Bizottsági javaslat | A Tanács általános megközelítése |
|---|---|---|
| 2. cikk Hatály | A rendelet nem érintené azokat a rendszereket, amelyeket az uniós jog ír elő a dokumentumok és adatok illetékes hatóságok közötti cseréjére.[1] | A nemzeti jog által előírt rendszereket sem érintené, és nem sértené a tagállamok által a közrend, a közbiztonság és a védelem érdekében hozott intézkedéseket.[13] |
| 3. cikk Fogalommeghatározások | A pénztárca-tulajdonosok „megbízásokat” adnának „meghatalmazott képviselőknek”. Gazdasági szereplő lenne minden kereskedelmi vagy szakmai minőségben eljáró természetes vagy jogi személy, illetve ezek csoportja.[1] | A megbízások és a meghatalmazott képviselők helyébe olyan „jogosultságok” lépnek, amelyeket a tulajdonos ad a pénztárca-felhasználóknak meghatározott cselekmények elvégzésére egy kijelölt pénztárcában. A gazdasági szereplő fogalommeghatározása név szerint említené a társaságokat, a személyegyesítő társaságokat, az alapítványokat, az egyesületeket, az egyéni vállalkozókat és az önfoglalkoztatókat.[13] |
| 4. cikk Az egyenértékűség elve | Az 5. cikk (1) bekezdésében felsorolt bármely alapvető funkcióval végzett cselekménynek ugyanaz a joghatása lenne, mint ugyanannak a személyesen, papíron vagy más megfelelő módon végzett cselekménynek.[1] | Az egyenértékűség az e funkciók részét képező minősített bizalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódna, és a jogosultsággal rendelkező pénztárca-felhasználókra is kiterjedne. Egy új bekezdés szerint a közigazgatási eljárásokban használt elektronikus formátumokra vonatkozó meglévő uniós vagy nemzeti követelmények továbbra is alkalmazandók maradnak.[13] |
Mit tenne egy pénztárca
| Cikk | Bizottsági javaslat | A Tanács általános megközelítése |
|---|---|---|
| 5. cikk Alapvető funkciók | A tulajdonosok több felhasználót is felhatalmazhatnának pénztárcájuk kezelésére, e jogosultságokat kezelhetnék és visszavonhatnák, és exportálhatnák adataikat.[1] | A jogosultságok, a szerepkörökhöz kötötteket is beleértve, nem érintenék a meghatalmazásokat és a jogi megbízásokat. A tulajdonosok importálhatnák is adataikat, hogy pénztárcát nyújtó szolgáltatót válthassanak.[13] |
| 6. cikk Műszaki jellemzők | A tulajdonos regisztrációja távolról, egy meghatalmazott képviselőn keresztül történne, „jelentős” vagy „magas” biztonsági szintű elektronikus azonosítással.[1] | A regisztráció törvényes képviselőn vagy más, erre jogszerűen felhatalmazott személyen keresztül történne, „magas” biztonsági szintű elektronikus azonosítással. A szolgáltatóknak emellett önálló szolgáltatásként egyedi digitális címet kellene biztosítaniuk azon közszféra szervek számára, amelyek nem rendelkeznek pénztárcával, és a pénztárcákat hozzáférhetővé kellene tenniük a fogyatékossággal élő személyek számára.[13] |
Ki nyújthatna pénztárcát
| Cikk | Bizottsági javaslat | A Tanács általános megközelítése |
|---|---|---|
| 7. cikk A szolgáltatókra vonatkozó követelmények | A szolgáltatóknak meg kellene felelniük az eIDAS rendelet 19a. cikkében foglalt követelményeknek, kivéve a minősített bizalmi szolgáltatókat, amelyek mentességet élveznének.[1] | A minősített bizalmi szolgáltatókra vonatkozó mentesség törlésre kerül. A hatálybalépést követő nyolc hónapon belül a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadna el arról, hogyan kell értékelni, hogy egy szolgáltató kockázatot jelent-e az Unió biztonságára, beleértve a harmadik ország általi ellenőrzést is. A szolgáltatók naprakész kockázatértékelést vezetnének, és 24 havonta, vagy jelentős incidens, illetve lényeges változás után korábban, frissítenék önértékelésüket.[13] |
| 11. cikk Szolgáltatóvá válás | A leendő szolgáltató megfelelőségi nyilatkozattal bejelentést tenne felügyeleti szervénél. A szervnek 30 nap állna rendelkezésére a felülvizsgálatra; ha ezen idő alatt nem ad érdemi választ, a bejelentés teljesnek minősülne. A minősített bizalmi szolgáltatók kihagyhatnák a felülvizsgálatot.[1] | A bejelentésből engedélykérelem lesz, amelyet önértékelési jelentés és kockázatértékelés támaszt alá; a meglévő eIDAS megfelelőségértékelési jelentések újra felhasználhatók lennének. A felülvizsgálati időszak 60 nap lenne, és a hallgatás többé nem minősülne jóváhagyásnak: a szervnek meg kellene indokolnia a késedelmet, és legfeljebb további 20 napon belül le kellene zárnia az eljárást. A minősített bizalmi szolgáltatókra vonatkozó gyorsított eljárás törlésre kerül.[13] |
| 12. cikk A szolgáltatók jegyzéke | A felügyeleti szervek 24 órán belül jelentenék a változásokat a Bizottságnak.[1] | 3 munkanapon belül. A Bizottság két munkanapon belül felvenné jegyzékébe az engedélyezett szolgáltatót, illetve törölné belőle a követelményeknek nem megfelelőt.[13] |
Azonosítás és az európai digitális adattár
| Cikk | Bizottsági javaslat | A Tanács általános megközelítése |
|---|---|---|
| 8. cikk A tulajdonosok azonosító adatai | A Bizottság elfogadhatna végrehajtási jogi aktusokat a tulajdonosok azonosító adataira vonatkozó követelményekről, de nem lenne köteles erre.[1] | A Bizottság köteles lenne ezeket a hatálybalépést követő egy éven belül elfogadni. A tagállamok bejelenthetnének egy hiteles forrásaik nevében eljáró közvetítő platformot is.[13] |
| 9. cikk Egyedi azonosítók | Az európai egyedi azonosítóval nem rendelkező tulajdonos egy végrehajtási jogi aktus alapján létrehozott egyedi azonosítót kapna.[1] | Ezt az azonosítót kérésre hoznák létre, vagy akkor, amikor a tulajdonos pénztárcát kap.[13] |
| 10. cikk Európai digitális adattár | Csak a pénztárca-tulajdonosok, meghatalmazott képviselőik és a pénztárcát nyújtó szolgáltatók férhetnének hozzá az adattárhoz. A szolgáltatók egy munkanapon belül továbbítanák a változásokat.[1] | Minimális adattartalmat határoz meg (hivatalos név, egyedi azonosító, digitális cím, a letelepedés szerinti ország), felveszi a pénztárcával nem rendelkező közszféra szerveket, hozzáférést biztosít a tagállami hatóságoknak, és előírja, hogy a szolgáltatók legalább 72 óránként ellenőrizzék a tulajdonosok adatait.[13] |
Felügyelet és szankciók
| Cikk | Bizottsági javaslat | A Tanács általános megközelítése |
|---|---|---|
| 13. cikk Felügyelet | Az eIDAS alapján már kijelölt felügyeleti szervek felügyelnék a pénztárcát nyújtó szolgáltatókat, és törölhetnék a jegyzékből a követelményeknek nem megfelelőket. Ha egy nemzeti hatóság nem lépne fel, a Bizottság korrekciós intézkedéseket, köztük ideiglenes felfüggesztést tartalmazó végrehajtási jogi aktusokat fogadhatna el.[1] | Minden tagállam kijelölne egy új vagy meglévő illetékes hatóságot, vagy megállapodás alapján egy másik tagállamét. A felügyeleti szervek nem maguk törölnék a szolgáltatókat, hanem értesítenék a Bizottságot a meg nem felelésről. A Bizottság csak rendszerszintű meg nem felelés esetén léphetne fel, a felügyeleti szervvel együtt, és miután a szolgáltatónak lehetőséget adott a helyzet orvoslására, határozattal ideiglenesen felfüggeszthetné. A tagállamok dönthetnének arról, hogy a bírságok alkalmazandók-e a nemzeti közigazgatási hatóságokra; a teljes éves világpiaci árbevétel 2%-ában meghatározott felső határ nem változik.[13] |
| 15. cikk Az uniós szervezetek felügyelete | A Bizottság felügyelne minden olyan uniós szervezetet, amely pénztárcákat nyújt.[1] | A Bizottság teljes függetlenséggel eljárva felügyelné az uniós intézményektől eltérő uniós szervezeteket.[13] |
A közszféra szervei
| Cikk | Bizottsági javaslat | A Tanács általános megközelítése |
|---|---|---|
| 16. cikk A közigazgatási szervek kötelezettségei | A hatálybalépést követő 24 hónap elteltével a közszféra szerveinek lehetővé kellene tenniük a vállalkozások számára, hogy pénztárcával azonosítsák magukat, írjanak alá vagy pecsételjenek, nyújtsanak be dokumentumokat, valamint küldjenek vagy fogadjanak értesítéseket. A dokumentumokhoz és értesítésekhez saját pénztárcára lenne szükségük, minősített elektronikus ajánlott kézbesítéssel. A meglévő alternatívák a hatálybalépést követő 36 hónapig helyettesíthetnék ezt.[1] | A rögzített határidő, a pénztárca birtoklására vonatkozó követelmény és az eltérés törlésre kerül. A tagállamok megtennék a megfelelő szervezeti és technikai intézkedéseket, és a kötelezettség két évvel azután lenne alkalmazandó, hogy az utolsó végrehajtási jogi aktusok alkalmazandóvá válnak (lásd a 22. cikket).[13] |
Harmadik országok
| Cikk | Bizottsági javaslat | A Tanács általános megközelítése |
|---|---|---|
| 17. cikk Harmadik országbeli tárcák | A Bizottság értékelést követően egyenértékűnek ismerhetné el a harmadik országbeli tárcákat vagy kereteket, ha azok interoperábilisak az eIDAS bizalmi keretrendszerével.[1] | Egyenértékű biztonsági szintre is szükség lenne, és az értékelésnek legalább az adatvédelmet, a kiberbiztonságot és a magas kockázatú kormányok általi ellenőrzéstől való függetlenséget figyelembe kellene vennie.[13] |
| 18. cikk Az Unión kívüli vállalkozások | A tagállamok együttműködnének annak érdekében, hogy egyetlen, az Unión kívül letelepedett vállalkozás se kapjon egynél több azonosítóadat-készletet.[1] | Ezt a nemzeti felügyeleti szervek végeznék, és ehhez használhatnák az európai digitális adattárat. A regisztrációt végző képviselő személyazonosságát is ellenőriznék.[13] |
Felülvizsgálat és ütemezés
| Cikk | Bizottsági javaslat | A Tanács általános megközelítése |
|---|---|---|
| 21. cikk Értékelés és felülvizsgálat | A Bizottság a hatálybalépést követő három év elteltével jelentést tenne a rendeletről.[1] | A hatálybalépést követő öt év elteltével, és a jelentés kiterjedne az idő- és költségmegtakarításra, amennyiben erről adatok állnak rendelkezésre, az elterjedtségre, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatás külön értékelésére.[13] |
| 22. cikk Hatálybalépés és alkalmazás | A rendeletet a hatálybalépését követő egy év elteltével kellene alkalmazni.[1] | Egyes rendelkezéseket, köztük a végrehajtási jogi aktusokra és a felügyeletre vonatkozókat, a hatálybalépéstől kellene alkalmazni, a rendelet nagy részét egy évvel azután, hogy a felsorolt végrehajtási jogi aktusok közül az utolsó alkalmazandóvá válik, a 16. cikket pedig további két évvel később. A legtöbb végrehajtási jogi aktust a hatálybalépést követő egy éven belül kellene elfogadni. Egyik dátum sem ismert, mert a rendeletet még nem fogadták el.[13] |
Mi a helyzet az Európai Parlamenttel?
A Parlament még nem fogadta el álláspontját. Illetékes bizottsága, az ITRE 2026. szeptember 10-én megszavazta jelentésének elfogadását és az intézményközi tárgyalások megkezdését, a jelentést (A10-0240/2026) pedig 2026. szeptember 23-án a plenáris ülés elé terjesztették. A Parlament eljárási nyilvántartása szerint az ügy a Parlament első olvasatbeli álláspontjára vár.[4]
Ez az oldal csak a Tanács szövegét veti össze a javaslattal. A Parlament módosításai akkor kerülnének mellé, ha a Parlament már elfogadta álláspontját. Nézze meg, hol tart a dosszié